A webáruház használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a cookie-kal kapcsolatos irányelv értelmében, mely az adatvédelmi nyilatkozatban elérhető. Megértettem
Termékek Menü
0

Ingyenes házhozszállítás 10000 Ft felett

Köhögés és meghűlés

A nátha, köznyelvi nevén a megfázás, mindazon betegségek gyűjtőfogalma, amelyet a felső légutakban vírusok okoznak. Igen gyakori megbetegedések, de többnyire komplikációk nélkül zajlanak le.
A közvélekedés általában nem is veszi ezeket kellően komolyan: "a nátha gyógyszerrel egy hét, gyógyszer nélkül hét nap" - tartja a mondás, és sokan nem is fordulnak orvoshoz, nem szednek be gyógyszert. Többnyire nem is maradnak otthon ezekkel a kellemetlenségekkel. Ez nem szerencsés, hiszen e vírusok cseppfertőzéssel terjednek el szinte járványszerű méretekben, annyira, hogy egy-két nap alatt egy-egy munkahelyen, gyermekközösségben már mindenkin jelentkeznek a korántsem kellemes tünetek.

Előfordulás
A leggyakrabban előforduló betegségek közé tartozik, különösen az októbertől márciusig tartó hónapokban. A munkahelyről való hiányzások okai között élén jár. Pontos adatok azonban nem állnak rendelkezésre, hiszen a betegek többsége nem fordul orvoshoz. Becslések szerint egy átlagos egészségi állapotban lévő, átlagos körülmények között élő felnőtt évente 3-4 alkalommal esik át náthás megbetegedésen.

Okok
A náthát a legtöbb esetben különböző vírustörzsekhez tartozó vírusok okozzák, a leggyakoribb az orrnyálkahártya gyulladásáért felelős rhinovírus és az RSV (respiratórikus szincicális vírus).
A kórokozók leginkább cseppfertőzéssel, vagyis beszéd, tüsszentés vagy köhögés útján a levegőbe kerülve terjednek, de kézfogással, esetleg a beteg (nyállal, orrváladékkal fertőzött kézzel) által érintett tárgyak (kapaszkodó, számítógépes egér, billentyűzet stb.) közös használata révén is továbbadhatók. A valamilyen okból (stressz, áthűlés, vitaminhiány, más betegség stb.) legyengült immunrendszerű szervezetet könnyebben betegítik meg a vírusok, ezért a megfázás, a nátha jellemző időszaka a késő őszi, téli, tavasz eleji hónapok. Gyakran jelentkezik akkor, amikor az ember fáradt, kialvatlan. A betegség lezajlása nem jelent védettséget az azt okozó vírusokkal szemben: évente átlagosan 3-4 alkalommal is áteshet valaki a náthán, de ettől nem válik védetté.

Tünetek
A rövid, két-három napos lappangási idő után jelentkeznek a tünetek. Az orr-nyálkahártya gyulladása miatt nyákos orrfolyás következik be, előbb vízszerű, majd sűrűbb váladékkal.
A tüsszögést, az orrdugulást enyhe torokfájdalom, köhögés kíséri, amely néhány nappal tovább is húzódhat a heveny náthás, orrfolyásos tüneteknél. Gyakran kötőhártya-gyulladással is jár. A náthás beteg kedvetlen, levert, és sokszor jellegzetes végtagfájdalom és fejfájás kínozza. Főleg gyerekek esetében az első napokban láz is jelentkezik. A nyári hónapokban egyes kórokozók hasmenést és hányást is okoznak.

Kórlefolyás
A tünetek általában 4-10 napig mutatkoznak. Az első két napban általában torokfájás, fejfájás, rossz közérzet kezdődik, majd bő orrváladékozással tör ki a betegség. A köhögés általában a 4- 5. naptól erősödik, és különösen éjszaka kellemetlen.

A szövődmények között talán a leggyakoribb a fül, az orrmelléküregek illetve a légcső baktériumos felülfertőzése: ilyenkor antibiotikumos kezelés is szükségessé válik. Súlyosabb esetekben, legyengült vagy idős betegeknél bronchitis, tüdőgyulladás is felléphet szövődményként.

Kezelés
A betegséget nem lehet gyógyítani, csupán a tüneteket enyhíteni. A beteg, ha csak lehet, maradjon otthon (az első napokban fertőz leginkább), meleg környezet, sőt, láz esetén ágynyugalom is kívánatos. Az orrváladék fellazítását, ürülését elősegíti a bőséges folyadékfogyasztás. Sokféle gyógyszer illetve gyógyhatású termék áll rendelkezésre a meghűlés, nátha tüneteinek enyhítésére, legtöbbjük vény nélkül kapható. Általánosan használt az acetilszalicilsav, ami valamelyest mérsékli a tüneteket. Gyerekeknek azonban láz vagy fájdalom csillapítására inkább paracetamol vagy ibuprofen ajánlható, mivel az acetilszalicilsav Reye-szindrómát okozhat, mely ritka, de igen veszélyes betegség. Antihisztamin szedése, blokkolja a hisztamin hatását (orrfolyás, váladék lerakódások, nyálkahártyák megduzzadása).

Hasznos lehet különböző illóolajok (eukaliptusz, mentol, hibiszkusz, kámfor) inhalálása, belélegzése is. A hagyományos, kamillatea gőzében végzett inhalálás balesetveszélyes, ezért gyermekek esetében nem ajánlott, legfeljebb nagyon gondos felnőtt felügyelettel. Ma célszerűbbnek tartják az inhalátorral történő inhalálást, amely szobahőmérsékletű párásítást biztosít.

Antihisztamin szedése, blokkolja a hisztamin hatását (orrfolyás, váladék lerakódások, nyálkahártyák megduzzadása). Az orrnyálkahártya duzzadtságának csökkentésére, a váladékürülés megkönnyítésére orrcseppet vagy orrspray-t is lehet használni. A tengervizes orrspray-k olyan ásványi sókat és nyomelemeket tartalmaznak, amelyek fontosak a felső légúti megbetegedések kezelésében, és hosszabb távú használat esetén sem károsítják az orrnyálkahártyát.
Antibiotikumok szedése nátha esetén értelmetlen, hiszen ezek hatástalanok a vírusokkal szemben.

Köhögés
A légúti nyálkahártya - amely a légzésben részt vevő szerveink belsejét borítja - vékony és érzékeny hámréteg, amelynek feladata a belélegzett levegő melegítése és tisztán tartása. A nyálkahártya kehelysejtjei folyamatosan váladékot termelnek, amely normális esetben színtelen. A nyálkahártya egész felszínét beborító csillószőrők finoman összehangolt működése megadott irányba tereli ezt a nyákot - az orrüregben hátrafelé, míg a tüdőből vagy a légcsőből felfelé: a torok felé. A nyák mozgatásában a belégzés, a nyelés és a köhögés is szerepet játszhat. 

Hurutos köhögés
A hurutos köhögésnél tapadós, zöldessárga vagy fehéres színű nyák, köpet jelenik meg, ahogy mondani szoktuk „felszakad a köhögés”. Lényeges tudni, hogy az ún. produktív köhögést nem szabad köhögéscsillapítókkal csillapítani, ebben az esetben a lerakódott nyákot el kell távolítani, köptetőkre és/vagy hurutoldókra van szükség.

A köptetők a nyálkahártyát védő nyák termelődését fokozzák a légutakban, bevonva vele a légutakat, produktívvá téve a száraz köhögést, és elősegítve a köpet „felszakadását”, ürítését. A hurutoldó hatóanyagok a letapadt nyákot folyósítják el, így az könnyebben felköhöghetővé válik, gyorsabban távozik.

Száraz köhögés
A száraz köhögésnél, ami általában egyes vírusfertőzések velejárója, nem termelődik nyálka, váladék, ugyanakkor kellemetlen és zavaró. A száraz köhögés a mindennapi tevékenységekben ugyanúgy akadályozó tényező lehet, mint az éjjeli alvásban, ezért csillapításra szorul.
A száraz köhögés kezelésére kapható gyógyszerek a köhögést kiváltó idegi folyamatba bekapcsolódva a köhögési „kényszert” mérséklik.

Kiegészítő kezelés
Felső légúti megbetegedés esetén ugyancsak fontos a megfelelő folyadékbevitel is. Ihatnak, teát, szénsavmentes ásványvizet, gyümölcsleveket, levesféléket. A gyógyulás elősegíthető vitaminkészítmények, főként C-vitamin szedésével, ill. a kálcium használata is hozzájárulhat a tüneti javuláshoz.

A gyógyszerek halmozott szedése komoly veszélyt hordoz magában. Legyen bármennyire is makacs, kínzó a köhögés, nem szabad a köhögéscsillapítókat és a köptetőket egyidejűleg alkalmazni. Ekkor ugyanis a hurutoldók/köptetők által előidézett váladékgyülemtől nem tud megszabadulni a szervezet, mivel a köhögéscsillapítók gátolják a köhögési reflexet, ez akár fulladásveszéllyel is járhat.
A vény nélkül vásárolt köhögéscsillapítók, köptetők hatására a beteg állapotának 2-3 napon belül észrevehetően javulnia kell. Amennyiben ez nem következik be, a köhögést kiváltó okok kiderítése és a terápia meghatározása céljából orvoshoz kell fordulni!